Új dimenzióba kerülnek a kertek és a parkok az idén 22. alkalommal megrendezett Múzeumok Majálisán. Május 20-21-én a látogatók a múzeumok szemüvegén keresztül ismerhetik meg természeti örökségeinket, zöld területeinket. A Lechner Tudásközpont sátrában ismert parkok tervrajzait és történeteit mutatjuk be; többek között az is kiderül, hogyan művelték kertjüket a domonkos rendi apácák a Margitszigeten.
Miről szól az idei majális?
A május 20-21-i hétvégén a Lechner Tudásközpont immár harmadik alkalommal kapcsolódik a Múzeumok Majálisa programjaihoz. Idén a természeti örökségek védelme, a környezettudatos szemlélet erősítése, a zöld területek megóvása kerül fókuszba, kapcsolódva a Múzeumkert rekonstrukciójához. A Lechner sátrában ismert parkok tervrajzait és történeteit mutatjuk be.
Mit csinál a Lechner a majálison?
A Lechner tervtára a második világháború utáni hazai építészet legfontosabb forrása, gyűjteményének legrégebbi darabjai az 1940-es évekből származnak. A közel 7 000 m2-en elhelyezett 24 500 iratfolyóméternyi tervgyűjtemény nagy része archív állomány.
A Múzeumok a kertben – kertek és múzeumok központi téma keretében a látogatók olyan érdekes terveket ismerhetnek meg a Lechner sátrában, amelyekből fény derül arra, hogy milyen növényeket rejtett a margitszigeti domonkos zárda kertje, mikor ültették a gödöllői Grassalkovich kastély parkjának famatuzsálemeit, vagy milyen koncepció alapján tervezték a sárospataki Művelődés Házának kertjét.
Milyen programokkal készülünk?
Magyarországi kerteket és parkokat bemutató tervrajzokat, leírásokat, kordokumentumokat nézegethetnek az érdeklődők. A múzeumi sátrakat összekötő Tudássétány programon látogatóinknak a helyszínen bemutatott parkokra, kertekre vonatkozó kérdésekből álló keresztrejtvényt kell megoldaniuk a pontokért cserébe. A legkisebbeket pausz fűszerpárna készítéssel, kavicsfestéssel, rajzos „kerttervezéssel”, kirakóval várjuk. Mindkét nap retro filmarchívumunk különlegességeit vetítjük az urbanizált környezetből zöldbe való menekülésről, a ’80-as évek napenergia hasznosító építészetének kísérleteiről, a parkok, kertek városban betöltött szerepéről.
Kiállított tablóink és képeink
A margitszigeti domonkos zárda a török hódítás óta romokban áll. A valaha Boldogasszony nevét viselő kolostor maradványai számunkra már csupán látványosságot jelentenek egy szép szombat délután. Nehéz elképzelni, hogyan imádkoztak itt a szororok, hogyan gyomláltak az erős falakkal védett udvaron, hogyan löttyintették a mosogatóvizet a Dunába. Valaha pedig több kertje is volt a zárdának, többféle funkcióval.
Famatuzsálemek árnyékában, a Gödöllői Királyi Kastélypark
A gödöllői Grassalkovich kastély 28 hektáros parkja három évszázad történelmének nyomait viseli magán. A barokk és angol kert pompáját a második világháborút követő lassú pusztulás és a gondatlan telepítések halványították el. A kastély és a ritka fajokban, famatuzsálemekben gazdag kert rekonstrukciója az 1980-as évekre vált halaszthatatlanná. A több éven át tartó rehabilitálást követően a parkot 1998-ban természetvédelmi területté nyilvánították.
Vallási sziget az iparváros központjában, az ajkai Templomdomb beépítési terve
A Torna és Csinger patak találkozásánál fekszik Ajka, a környékbeli falvak egyesítésével létrejött egykori szocialista bányászváros. A XX. századi iparosodásnak köszönhetően a településkép megváltozott, azonban a központban elhelyezkedő Templomdomb megőrizte eredeti vonásait. Az itt fekvő kert rendezésére a nyolcvanas évek végén került sor; az átalakulásokról a Lechner Tudásközpont tervtárában őrzött sárguló iratok mesélnek.
Kert mindenkinek, a sárospataki Művelődés Háza
A sárospatakiak kulturális életét meghatározó Művelődés Háza olyan jellegzetes épület, amelynek tervezőjét első ránézésre az is könnyedén megnevezi, aki Makovecz Imre építészetével csak érintőlegesen találkozott. A tervek elkészültének 40. évfordulóján az épület kertje mutatkozik be.
A „magyar Versalia”, a fertődi Esterházy kastély
„Mindez annyira túlnő a közönséges emberi kereteken, hogy a szemlélő azt hiszi, tündérmesét álmodik..." – írta egy svájci utazó, Kaspar Risbeck, miután látogatást tett az Esterházyak fertődi birtokán. A 18. században megálmodott és kivitelezett fényűző kastély nem csak fő- és melléképületeivel, berendezésével, építészeti megoldásaival vívta ki a korabeliek elismerését, hanem gondosan megtervezett udvarával és grandiózus barokk parkjával is rászolgált a Bessenyei György által adott „magyar Versalia” elnevezésre. A Lechner Tudásközpont gyűjteményeiben őrzött fotók és műemléki leírások a kastély 20. századi történetéről is mesélnek.
Tejcsarnok a Margitszigeten, zöld közösségi tér a ’20-as években
Kotsis Iván az I. világháború utáni első önálló megbízását, amely a margitszigeti víztorony mellett egy tejcsarnok kialakítására szólt, dr. Zielinski Szilárd professzor ajánlása alapján nyerte el. A tervező egy olyan tejivót álmodott meg, amely a környezet érintetlenül hagyásával adott lehetőséget a nagyváros zajából elvágyódó fiataloknak a feltöltődésre.
Kotsis Ivánnak és öccsének, Endrének állít emléket a Lechner Tudásközpontban év végéig megtekinthető „Kotsis-fivérek” kiállítás, mely párhuzamosan mutatja be a testvérpár két világháború között megvalósult munkáit.
Árva csodapalota, a ráckevei Savoyai kastély
Élt egyszer, háromszáz évvel ezelőtt, egy nagyon gazdag és előkelő ember. A magyarok a Savoyai Jenő néven ismerték, ő volt a hadvezér, aki a törököt kiverte Magyarországról. Temérdek pénze volt, hát építtetett egy gyönyörű kastélyt magának, pompás és hatalmas barokk kerttel, hogy ott megpihenjen a harcok között. Végül egy éjszakát sem töltött ott, mert nem ért rá, pedig 72 évig élt.
A hatalmas kert felújításának terveit 1975-ben a Városépítési Tudományos és Tervező Intézet (VÁTI) készítette.
További információk a 22. Múzeumok Majálisa honlapján, illetve az esemény facebook oldalán olvashatók.
